Hétvégi pihenés, és a bukósisakok

Nagyon szeretünk horgászni járni. Tudom, nem éppen egy női elfoglaltságnak mondható, de mén mindezek ellenére is szeretem. Te szeretsz horgászni járni? Esetleg szoktatok menni?

A hobbik

Mindenkinek megvan a maga szokása, azt hogy mit szeret, és mit nem. Mivel nem vagyunk egyformák, ami nem is lenne jó szerintem, ezért is jó hogy ki azt, ki pedig amazt szereti.

Soha nem voltam oda a sportért kimondottan, és a labdajátékokról ne is beszéljünk. Én valahogy mindig is kétbalkezes voltam. Az általános iskolában, a testnevelés órán a túlélésre játszottam. Csak hogy megúsztam „élve” az aznapi órát.

Igaz, hogy a sport nem nekem való volt, viszont én is találtam magamnak külön elfoglaltságot, amit szerettem. A művészetet nagyra tartottam, és talán még kézügyességem is volt, így festészetre jártam.

A felnőtté válás időszaka

Be kell hogy valljam, még most is sokszor festek. persze már nem úgy mint anno gyerekként, hanem kicsit komolyabban. Sok mindent megtanultam könyvekből az évek alatt. Az általános iskola után a közép iskolában is kerestem a lehetőséget, hogy van e hasonló szakkör, de hiba. Végül egy másik iskolában találtam meg a nekem való külön órát, és szerencsére az sem jelentett gondot, hogy nem oda járok.

Mint mindenki én is kerestem a helyemet a nagyvilágban. Persze nem olyan kötrout-294469_640nnyű, mint az ember azt gondolja kamasz korban. Emlékszem, alig vártam, hogy felnőtt legyek, hogy majd milyen jó lesz, és mennyivel könnyebb. Hiába mondták a körülöttem élő felnőttek, hogy nem minden olyan szép és jó, mint azt látom, és hogy felnőttként is lesznek majd ugyan olyan kötelezettségek, mint gyerek korban. Te is gondolkodtál anno hasonlókon?

A rideg valóság

Emlékszem, miután elvégeztem az iskolát örültem neki, hurrá, szabadság, és hogy milyen jó is lesz majd a buli, és a haverok. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a haverokkal nincs is baj, de hogy szabadság? Erős túlzás, hiszen attól a pillanattól kezdve, ha belecsöppensz a munka világába minden van, csak az nincs. Megszokott időben lehet ebédelni, még a mosdóba is megmondjak sok helyen, hogy mikor mehetek ki. Az életet annyira nem is élveztem, mint azt gondoltam volna pár hónappal azelőtt. Hogy mi segített? Hát, nekem a legnagyobb változást az életemben József hozta meg. Igen, szerelmes lettem, és amikor az ember lebeg a fellegek felett pár méterrel, akkor hajlandó a kompromisszumokra is. Sokat változtam Józsi kedvéért, persze jó irányba. A szüleim is teljesen oda voltak a változástól, nem ismertek rám.

Sok minden együtt csináltunk. Miután az ő kedvenc elfoglaltsága a horgászat volt, így én is vele tartottam. Persze nem csak ez az egy hobbija volt, hiszen rajtam kívül volt még egy szerelme, még pedig a motorozás. Meg kellett tanulnom, hogy a kétkerekű járgány is olyan fontos mint én. Persze versenyezni azért nem kell.

Ma már én is sokszor megyek motorozni Józsival. Egyszerűen fogjuk a bukósisakokat, és elmegyünk horgászni, vagy csak egyszerűen kirándulni. Kényelmes, és praktikus is kettőnk számára.