Az eltűnt főnyeremény a horgászversenyen

Tavaly nyáron volt egy nagyszabású horgászverseny a falumban, amiről én sem maradhattam le. Egyrészt szeretem a pecázás élményét, a pihenést, és mindent, ami ezzel jár, legyen az eső, szél vagy csak a napsütés. Az előző évekhez képest sokkal többen jöttek el, pedig még nevezi díj is volt. A főnyereménynek pedig a nevezők által befizetett összeget tűzték ki, ami nem is volt olyan csekély. Szuper időnk volt, a halak is haraptak, a nap végére pedig meglett a győztes csapat is: apa és fia, akik rekordot döntöttek a legnagyobb hallal. Egy kis ünnepség keretein belül átadták az érmet, és az összeget jelképező szalagot, arra hivatkozva, hogy a pénzt csak később, az adminisztráció után tudják átadni.

Teltek a hetek, a faluban pedig gyorsan terjedtek a hírek, miszerint a pénzdíjat még mindig nem kapták meg a győztesek, a szervezők pedig teljesen felszívódtak. Mivel egy kis összetartó közösség vagyunk, ezért gyorsan összefogásba kezdtünk, mégpedig megbíztunk egy magán nyomozót, hogy derítsen fényt a csalásra. Úgy éreztük, hogy nem csak a nyerteseket, hanem minket – a többi résztvevőt – is megloptak. A detektív mindannyiunkat meghallgatott, hátha láttunk bármi gyanúsat az esettel kapcsolatban, de mindenki azt tudta csak mondani, hogy mindent úgy talált akkor, mintha rendben lenne. Egyetlen versenyző volt, aki érdemben tudott segíteni azzal, hogy véletlenül megjegyezte a szervezők autójának a rendszámát, mivel pont mellettük parkolt. Ezen a nyomon már el tudott indulni a magánnyomozó, de a lelkünkre kötötte, hogy ha bármi eszünkbe jut, akkor keressük fel.

magán nyomozóEddig ilyen ügyre nem volt precedens, ezért mindenki izgatottan várta a fejleményeket. Én vállaltam azt, hogy feljárok hozzá az új információkkal, illetve konzultálni a következő lépésről. Két hónappal azután, hogy nálunk lezajlott ez a horgászverseny, az interneten böngészve rábukkantam egy másik megyében meghirdetett versenyre. Ezt rögtön el is küldtem a magánnyomozónak, aki időközben már rábukkant erre, és erősen gyanította, hogy ugyanarról a társaságról van. Megesketett, hogy ne szóljak a falubelieknek, nehogy tömegesen menjenek oda „intézkedni”, viszont nekem és a páromnak kitalált egy tervet. Természetesen nem volt kötelező vállalnunk a feladatot, önként mentünk. Az volt a terv, hogy odamegyünk mi is, mintha versenyzők lennénk. Mindent ugyanúgy csinálunk, mint mások, viszont közben mindent megpróbálunk dokumentálni: képeket, hangfelvételeket készíteni, amiket később bizonyítékként fel lehet majd használni.

Minden úgy zajlott, mint legutóbb, és még a szervezőket is felismertem, úgyhogy már biztosak voltunk benne, hogy ők állnak emögött. Az eredményhirdetéskor ugyanaz történt: adminisztrációra hivatkozva nem adták át a pénzdíjat. Mivel általunk, és a magánnyomozó által már minden dokumentálva volt, már csak át kellett adnunk a  hatóságoknak, akik érvényesítették az igazságszolgáltatást. Úgy érzem, hogy ez a nyomozó nélkül nem sikerült volna, ugyanis az ő irányelvei, és technikája révén olyan közel tudtunk férkőzni az elkövetőkhöz, amennyire csak lehetett. Nem szabad magánakciókba kezdenünk, mert azzal csak magunkat is bajba sodorhatjuk. Inkább bízzunk meg minden esetben egy szakembert, akinek a tapasztalata révén eljuthatunk a sikerhez.

A falu azóta is hálás neki. A bíróság pedig behajtotta a részvételi díjat a szervezőkön, így megkapta apa és fia, amit megnyertek. Idén viszont a közösség úgy döntött, hogy nem pénznyeremény lesz, hanem csak egy szalag vagy emléklap, hogy ne vegye el a horgászás élményét, inkább maradjon egy közösségi program.