Az ausztriai munka és a születésnapi ajándékvásárlás

Egyszer elmentem a barátaimmal egy horgászboltba, hogy apukámnak ajándékot vegyek a születésnapjára. Nagyon szeret horgászni, a barátaival gyakran elmennek hétvégente kicsit kikapcsolódni, olyankor megbeszélik, hogy kivel mi történt a héten, mik a terveik a következő hétre, és természetesen nem hiányozhatnak a nagy sztorizgatások a korábbi horgászeseményeikről.

Én nem szoktam velük tartani, úgy gondolom, hogy ez egy jó kis férfiaknak való program, ráadásul én nem is igazán élvezném, így felesleges lenne elmennem velük. Ezt apukám is megérti, így már nem is egrecíroztat emiatt. Ezeket a hétvégéket anyukám is kihasználja. Ilyenkor kitakarítja a lakást, elmegy nagybevásárlásra, ami abból áll, hogy a nap végére háromszor annyi termékkel jön haza, mint amennyivel kellett volna, mert mindig elcsábul és betér néhány ruhaboltba is. Persze az újonnan szerzett ruhákat ki kell próbálni, így riasztja a barátnőit, hogy menjenek el valahova beszélgetni és kávézni.

Ha anyukám születésnapja lenne, sokkal könnyebb dolgom lenne, tudom, hogy neki milyen az ízlése, milyen ruhákat szeret hordani, így neki hamarabb találnék születésnapi ajándékot. Tudom, hogy apukámnak mi okozna örömet, éppen ezért mentem el a horgászboltba, hogy kicsit körbenézzek, és kitaláljam, hogy milyen horgászfelszerelést vegyek neki. Azonban a gond az, hogy nem értek a horgászáshoz, nem tudom, mi az, ami neki még hiányzik a repertoárból. Ráadásul ezek a felszerelések elég drágák, így végképp elvesztem a rengetegben, mert nem szerettem volna olyasmit venni neki, ami már van neki, vagy aminek éppenséggel nem örülne, és mégis kidobtam érte rengeteg pénzt az ablakon.

Hazamentem utána, mert nem tudtam dönteni, de nem aggódtam, mert még volt időm ajándékot vadászni az apukám születésnapjára. Végre egyszer időben kezdtem el az ajándékkeresést. Általában mindig az utolsó pillanatra hagyom, és csak kapkodok. Most aztán bajban lettem volna, ha az utolsó pillanatra hagytam volna! Akkor rohangálhattam volna egész nap, mint a mérgezett egér, hogy találjak neki valami olyan ajándékot, aminek tényleg örülne.

Ugyan a horgászboltban kedves és segítőkész volt az eladó, azonban, mivel nem tudtam, hogy mit keresek, mit szeretnék megvenni apukámnak, így nagyon ő sem tudott segíteni. Hazamentem és egyből elkezdtem az interneten kutatni, hogy mi az, amire egy már haladó horgásznak szüksége lehet. Apukámat nem akartam megkérdezni, mert ő biztos lebeszélt volna az ajándék vásárlásról, hiszen ezek a kellékek igen drágák. Ahogy kutakodtam az interneten, rátaláltam egy weboldalra, ahol az ausztriai munka volt a fő témakör.

Tudni kell, hogy az ajándékkeresést apukám szülinapja előtt körülbelül egy fél évvel kezdtem el. Hogy miért? Azért, mert számtalan programot szerveztem az elkövetkező egy évre, ami nagy kiadásokkal jár, és tudtam, hogy ha normális és értékes ajándékot szeretnék apukámnak venni, akkor arra spórolnom kellene, viszont erre akkor már nem lenne lehetőségem. Éppen ezért már akkor meg akartam neki venni a személyre szabott ajándékát.

És ekkor találkoztam az interneten az ausztriai munka lehetőségével. Elolvastam minden hasznos információt róla, és örömmel olvastam, hogy Ausztriában milyen kedvezőek a fizetések. Elgondolkoztam az ausztriai munkavállaláson, hiszen sokkal egyszerűbb dolgom lenne, ha a kint megkeresett pénzből gazdálkodhatnék.

Fogtam a telefonomat és jelentkeztem egy állásra a nyári szezonra Ausztriába, és hihetetlen nagy fordulatot vett az életem onnantól kezdve. A jelentkezés nagyon gyorsan ment, rögtön meg is ejtettek velem egy német interjút, utána pedig alig telt el 2-3 hét és már csomagoltam is. Indultam Ausztriába. Izgatott voltam, de tudtam, hogy megéri kimennem dolgozni, és a megkeresett fizetésemből sokkal jobb ajándékot tudok majd apukámnak venni, mint gondoltam volna.

A szezonom nagyon hamar eltelt, élveztem a munkát, hiszen új kihívás volt, új munkakört próbálhattam ki, új környezetben voltam és új tapasztalatokat is szereztem ezáltal. Amikor hazajöttem, már kész tervem volt apukám ajándékát illetően. Az idő azonban már szűkös volt, így gyorsan kellett szervezkednem. Apukám egy egész hétvégi programot kapott tőlem. A két legjobb barátjával egy egész hétvégét együtt tölthettek, ugyanis apukám túracsomagot kapott, horgászással egybekötve, sőt még egy horgászversenyre is benevezhettek, ahol annyira ügyesek voltak, hogy második helyezést értek el. Még egy képet is küldött, ahol a nyertes hallal fotózkodtak.

Úgy érzem, hogy az ausztriai munka nagyon jó választás volt, hiszen apukám nagyon örült az ajándéknak, sőt még a saját programjaimat is finanszírozni tudtam.